Phantasy World

Hirtelen zavaró fény esett rám. Védekezően kaptam arcom elé a kezem. – Bocs, de így legalább megkímélted magad egy kínos ébresztőtől – Mort tenyerével egy pillanatra eltakarta a gyufaszál fényét előlem. – Az elkövetkező huszonnégy órát is idelent szeretnéd tölteni? – kérdeztem rekedten, az ajkam kicserepesedett, a torkom kiszáradt a szomjúságtól. A fiút kevésbé viselte meg a helyzet, mint engem. Ez pedig bosszantott. – Míg te aludtál, körülnéztem egy kicsit miután sikerült elmozdítanom pár követ. Találtam egy alagutat, amiről fogalmam sincs, hogy hová vezet… Meg sem vártam, hogy befejezze. – Akkor mire várunk? Mort gonoszul elmosolyodott – Én speciel arra, hogy felébredj. – Nos, az megtörtént, szóval mehetünk! – nyújtóztattam ki elgémberedett tagjaimat. Mort el is indult, még mielőtt felkelhettem volna a földről. Leráztam magamról a port, aztán futólépésben mentem utána. Sikerült megcsúsznom néhány kövön, mire bosszankodva szitkozódtam. – Ez nem igazán hölgyhöz illő – jegyezte meg M

Egy erős kéz nyúlt az enyém után, finoman megszorított, miközben másik kezével végigsimított a hátamon. Kirázott a hideg, mert az érintését áramütésnek éreztem. A kéz tétován a nyaki ütőerem felé indult, fülemben hangosan dübörgött a vér, szívem hevesen vert. Nyeltem egyet, az izmaim megfeszültek, a tüdőmből kiszorult az összes levegő. – Nyugodj meg, nem lesz semmi baj. Vigyázok rád. – mondta egy olyannyira ismerős hang, melytől kétségbeesetten akartam, hogy hagyja abba, ugyanakkor azt is, hogy folytassa, amit elkezdett. Képtelen voltam bármit is tenni, egyszerűen nem tudtam parancsolni izmaimnak. A kéz gazdája felbátorodott és újból felém nyúlt, ekkor azonban felébredtem. Riadtan néztem körül a sötétben. Hol vagyok? Mi történt? Miért álmodom ilyen valóságosat? Nyugtalanul mocorogni kezdtem, aztán eszembe jutott, hogy még mindig a pincében vagyok, összezárva egy olyan emberrel, akiről semmit sem tudok. Riadtan néztem körül. Tudni akartam, merre van. De sehol se láttam, beleolvadt a