Dorm: 5. fejezet
– Ébresztő hétalvók! – Dani fiú, nem is olyan ártatlan, mint amilyennek látszik! – Ki ez a csaj? Ilyen és ehhez hasonló kérdések záporára ébredtem, az ablakon beáramló napsütésből ítélve elég kései órán. Riadtan néztem fel a takaró és párnák biztonságot jelentő várából, mellettem egy test hevert, egyenletes szuszogásából ítélve, még a hangoskodás ellenére is aludt. Hunyorogva pillantottam fel az ágy mellett álló alakokra, akik gúnyosan, nevetve, ugyanakkor érdeklődve bámultak. Mikor felfogtam, hogy nem a saját szobámban vagyok, sőt egyenesen egy közszemle kellős közepén találtam magam, sietve a fejemre kaptam a paplant, azt remélve, hogy a 119-es szobában ébredek valami hülye álomból. Sajnos nem így lett. Dan hirtelen megmozdult mellettem, felült és álmatagon motyogott valamit a szobatársainak. Egyszer csak egy kéz óvatos érintését éreztem, amint a kezem után nyúlt a paplan alatt, alig bírtam megállni, hogy el ne húzódjak. – Na, de Dani fiú! Mit műveltél az éjjel? – incselkedtek tová