Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2018

Dorm: 16. fejezet

Kép
Sikeresen túléltem a vizsgaidőszak felét, igaz én nem lettem mindenből szín ötös, de megtanultam már: a kettes a jegy, a többi csak ráadás. Ennek ellenére eddig hármasnál rosszabb jegyet nem tudtam összeszedni, abból sem volt sok, csak a számomra nehezebben felfogható tárgyakból (például kémia). Éppen sorozatot kerestem, amikor kopogtak az ajtómon. Kíváncsian nyitottam ajtót, arra számítva, hogy valaki eltévedt vagy talán Dan a hívatlan látogató. Azonban senki sem volt sehol, csupán egy boríték árválkodott a küszöbön. Felvettem, s megforgattam a kezemben. Sehol egy név, cím. Körülnéztem, de senki sem volt a közelben. Csupán a fölső szintről szűrődött le a basszus. Visszamentem a szobámba, kerítettem egy kést és kibontottam a borítékot. Időközben betöltött az epizód, amit korábban elindítottam. Ijedten rezzentem össze a hirtelen hangtól, amely darabokra törte a csöndet. Kapkodva állítottam meg a filmet, majd minden figyelmemet a levél tartalmára összpontosítottam. „Kedves Natalie!

Dorm: 15. fejezet

Kép
Napokkal később sem tértem magamhoz, annyira megdöbbentett Dan tragikus szellemalakja, de az élet ment tovább. Az utóbbi időben nem történt semmi hátborzongató, ezért már kezdtem elhinni, hogy egy normális helyen tanulok és nem egy szellem járta, ódon épület falai között. Megkezdődött a félévi hajrá; az utóbbi időben sorra írtuk a zárthelyi dolgozatokat és ideje volt elkezdeni a felkészülést a vizsgaidőszakra is. Most bántam igazán, hogy a szorgalmi időszakban kísértetvadászattal töltöttem inkább az időmet, minthogy a tanulásra fordítottam volna. Éppen azon voltam, hogy a legkülönfélébb kémiai képleteket jegyezzem meg, de sehogy sem akarta az agyam felfogni őket, amikor kopogás ütötte meg a fülem. Kíváncsian léptem az ajtóhoz, elfordítottam a kulcsot, mire a zár engedett és ajtót nyitottam. Helen otthon tanult inkább, így két hete csak az enyém volt a kollégiumi szoba. Nekem ugyanis semmi kedvem nem volt hazamenni. Meglepetten mosolyodtam el, amikor Dannel találtam szemben magam. – Már